Bergózia fővárosának (Karekin) főterén állunk. A városról érdemes tudni, hogy első írásos bizonyíték egy 1432-es oklevél, de több utalás is van a régi kódexekben, hogy már a X. században is település volt itt. A város gazdagságát a halban bővelkedő folyói, és környező hegyek Molibdén bányászata adta.

A főtéren látható szoborról mindenképp meg kell említsem az 1865-ös függetlenségi forradalmat,  mely egy véres polgárháborúban csúcsosodott ki, és végül 1872-ben kivívta függetlenségét a cári fennhatóságú Turgodisztán alól.  Innentől számítva Bergózia önálló állam, és azóta is a középkeleteurópai demokrácia mintapéldája.

A szobrot a főváros állítatta 1880-ban a forradalom emlékére.

Történt ugyanis, hogy egy borgőzös este - a "Fogadó a Hegylakóhoz"-ban - Bolkolevics céhmester egy pácolt hallal tarkónverte a cárhű Gorkazojev istállómestert. Ebből aztán tömegverekedés lett, és ez hamar átterjedt az egész városra, amiből pár nappal később kifejlődött a függetlenedési mozgalom, és egy hét múlva már az egész ország területén folytak a harcok a cár katonáival.

Persze a Turgodisztáni lakájmédia próbálta aláásni a forradalom kirobbanásának körülményeit. Állításuk szerint tulajdonképpen annyi történt, hogy Gorkazojev a szénába csábította Bolkolevics céhmester feleségét, és ez okozta a konfliktust. Ám a forradalom szempontjából ez már mindegy volt.

A 1980-as évek derekán még feltűnt egy bizonyos kétes múltú Viktorov Orbanovics, aki trónigényt jelentett be Bergózia kormányzására, de a szemfüles Karekiniak egyik este leitatták, és feltették a Karekin-Nyékládháza közvetlen vasútjára, azzal a jótanáccsal, hogy keressen más népet, akik vevők a hülyeségeire...